Kutatás Rákóczifalva történetéből

Kutatásunk eredményeként olyan adatokat, dokumentumokat közlünk, melyek eddig csak részben vagy egyáltalán nem voltak ismertek.

Képeslap Rákóczifalvára az első világháborús frontról

A Kuruc Hagyományőrző Egyesületet felkereste Gaylhoffer Gábor, budapesti lakos az alábbi üzenettel:

Kuruc Hagyományőrző Egyesület, Terenyei Attila úr részére. Kedves Attila! Telefonbeszélgetésünkre hivatkozva mellékelve küldöm Gaylhoffer László (dédnagyapám) fényképét, mely fotó az első világháborús fronton készült 1915-ben. Ő a Rákóczifalván lévő Csillag-birtok gazdatisztje volt sokáig. Vitézi címet kapott, ezért felvette a Gaylhofferek "Érdi" nemesi előnevét. Természetesen én már nem ismerhettem, de sokan úgy emlegették, mint kedves, becsületes, jó embert. Ha valamely adat, vagy részlet hiányzik, szívesen állok rendelkezésükre.

Üdvözlettel, Gaylhoffer Gábor

"Boldog Karácsonyi ünnepeket és Újévet Kíván a lövészárokból szerető Lacitok. Harctér '915. XII. 18."

Gaylhoffer László urad. intéző * 1877. Jászkisér. A keszthelyi gazd. akadémiát végezte 1896-ban. Br. Harkányi Frigyesnél Sashalmon és Zalaszentgróton, Zierer Ernőnél Mikosdon, Csillag Gerőnél Váton, gr Károlyi Imrénél Zalaszentgróton működött, 1926 óta Csillag Márton birtokán urad. intéző. A mozgósításkor mint népf. hdgy vonult be, az orosz fronton harcolt, mint főhdgy szerelt le. III. o. k. é. k., ezüst és bronz S L tulajd. A Frontharcos szöv. helyi elnöke, a járási mezőgazd. bizottság elnöke, közs. képv. test. tag. Fia: Miklós.

Csillag-tanya - Rákóczifalva, 1900-as évek eleje

Rákóczifalva – 1935

Részlet a "JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE MÚLTJA ÉS JELENE" című kiadványból

A községet 1880/81 években Fehér Miklós földművelésügyi államtitkár indítványára alapították mint telepet; közigazgatásilag Szolnokhoz tartozott. 1883-ban alakult önálló községgé és minthogy ez a terület valamikor II. Rákóczi Ferencé volt, kegyeletből Rákóczifalva nevet kapta. A település alkalmából 290 családfő 5-20 hold földet vásárolt holdankint 142 forintért, s e földek jórésze még ma is az eredetileg letelepedő családok kezei között vannak. A község határában volt egy nyolc teremből álló vadászkastély, mely a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferencé volt. Ezt az épületet azonban - sajnos - lebontották és köveit elhasználták. 1933-ban véletlen folytán bronzkori emlékek kerültek napvilágra a Terézia Hengermalom udvarán. Az első leleteket Kaszab Zoltán találta meg, aki később a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a Természettudományi Múzeum főigazgatója lett. Az ezután eszközölt ásatások is igen szép eredménnyel jártak. A világháborúban a község 87 lakosa esett el.

A vármegye székhelyétől (Szolnok) mintegy tízkilóméterre fekvő község a Tisza balpartján terül el. Főszolgabírósága és adóhivatala Szolnokon van. Két orvosa, gyógyszertára és postája helyben van, 1 főjegyzőn kívül 4 községi alkalmazott, 8 előljáró, 18 választott és 18 virilis tag intézi a község ügyeit. A lakosság száma 5222, ebből férfi 2662, nő 2560. Közülük 4543 rk., 679 ref. és ev. vallású. A természetes szaporodás 1.71%. A községben 1000 ház van, ebből 256 a földreformmal kiosztott házhelyeken Újtelepen. Tanyái: Szőlő, Alsóvarsány, Felsővarsány, Somsich-major, Preisik és tiszahajlati tanyák. A község területéből 7899 k. h. szántó, 105 k. h. kert, 179 k. h. rét, 20 k. h. szőlő, 910 k. h. legelő, 229 k. h. erdő, út és használhatatlan terület 793 h. hold. A majdnem kizárólag őstermelő lakosság nagy súlyt helyez az állattenyésztésre. Rk. és ref. egyháza helyben van. Négy elemi iskolájában 15 tanító 783 tanulót oktat. A községnek villanyvilágítása és ártézi kútja van, a szellemi szükségletekről a Katholikus Kör, Munkás- és Iparos Kör és Kultúrház (könyvtárral) gondoskodik. Hajóállomása és Szolnok felé autóbuszjárata van.

Jelentős személyiségek Rákóczifalván 1935-ben:

Bagi Kálmán hentes és mészáros, * 1909. Rákóczifalva. 1931-ben szabadult fel. Víg Jánosnál üzletvezető. Az Iparoskör tagja.

Csák József ny. máv pályaőr, * 1866. Besenyszög. 1897-ben lépett a Máv Szolnok-Ujszászi vonalon, Marospetresen szolgált; 1921-ben ment nyugdíjba: - Felesége: Krupinca Erzsébet, gyermekei: Imre, József, Julianna (Bagi Jánosné), és Erzsébet.

Csépay Ferenc terménykereskedő, * 1900. Rákóczifalva. Hentes- és mészáros ipart tanult. 1927-ben nyitotta üzletét. Az Iparoskör és Munkáskör tagja. - Felesége: Németh Erzsébet, fia: Ferenc.

Csillikné Koroknay Karola, özv. áll. óvónő, * Tiszaföldvár. Oklevelét 1916-ban Szatmárnémetiben szerezte. 1918-tól szolgált Sopronyán, Tiszaroffon, 1921 óta Rákóczifalván. Férje áll. tanító volt, oroszfogságba esett, ahonnan 1922-ben szabadult. A Stefánia szöv. tagja. - Fiai: Mihály és László.

Domokos József dr. magánorvos, * 1903. Marosvásárhely. Oklevelét 1930-ban Bpesten szerezte. A bpesti Szent István kórházban működött, 1931-ben nyitotta meg Rákóczifalván rendelőjét.

Fazekas László hentes és meszáros m. * 1899. Tiszavárkony. Atyjánál szabadult fel, Bpesten a Fleischer- és Lengyel cégeknél dolgozott, 1926 óta önálló. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az olasz fronton. Bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. 5 hold földje is van. - Felesége: Kómár Ilona, fia: László.

Gaál Sámuel földbirtokos, * 1852. Sziládkemel. Az első telepes családok leszármazottja. Gépészipart tanult, br. Wodianer, hg Eszterházy és gr. Károlyi Gyula uradalmában volt főgépész, 1914 óta 55 hold földjén önállóan gazdálkodik, cséplőgépe is van. A közs. életében sokáig töltött be vezető szerepet. - Felesége: Kucsera Anna, fia: Vilmos (gépész).

Gaylhoffer László urad. intéző * 1877. Jászkisér. A keszthelyi gazd. akadémiát végezte 1896-ban. Br. Harkányi Frigyesnél Sashalmon és Zalaszentgróton, Zierer Ernőnél Mikosdon, Csillag Gerőnél Váton, gr Károlyi Imrénél Zalaszentgróton működött, 1926 óta Csillag Márton birtokán urad. intéző. A mozgósításkor mint népf. hdgy vonult be, az orosz fronton harcolt, mint főhdgy szerelt le. III. o. k. é. k., ezüst és bronz S L tulajd. A Frontharcos szöv. helyi elnöke, a járási mezőgazd. bizottság elnöke, közs. képv. test. tag. Fia: Miklós.

Györi János cs. th. * 1889. Nádudvar. A katonaságtól közvetlenül lépett át 1908-ban a csendőrséghez. Szolgált Szolnokon, a háború alatt határőri különítmény parancsnok volt, az orosz betöréskor megsebesült. 1933 óta őrsparancsnok. II. o. ez. vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Bozsó Terézia.

Handzsur Imre vegyeskereskedő * 1896. Túrkeve. Bpesten 1915-ben szabadult fel, a Weisz Manfréd gyárban dolgozott, önálló volt Mezőtúron, 1932 óta Rákóczifalván. - A 13. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba esett, 1921-ben tért haza. Az Iparoskör tagja. - Felesége: Murányi Veronka.

Hegedüs Antal Hangya szöv. ü. v. * 1898. Szolnok. 1914-ben szabadult fel Győrben, segéd volt Pápán, Győrött, Komáromban, Szolnokon, 1927 óta a rákóczifalvi Hangya szöv. ügyvezetője. - A 19. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton, kétszer sebesült. - Felesége: Barna Ilona.

Juhos Károly ny. cs. th. * 1879. Köröstarcsa. Katonai szolgálatból lépett át a csendőrséghez, állomáshelyei: Szolnok, Karcag. 1921-ben vonult nyugalomba, 6 évig közs. díjnok volt, 1927 óta szatócs üzlete van. Mozgósítási, jub. emlékérem és szolg. kereszt tulajd. - Felesége: Túróczi Veronka, gyermekei: Károly (kántortanító), Gyula és Lenke.

Kamarás László dr. közs. orvos * 1889. Bácsalmás. Oklevelét 1914-ben a bpesti egyetemen nyerte. Gyakorlatát a Zita, majd a honv. helyőrs. kórházban, a hajmáskéri fogolytáborban, a bpesti klinikán s az Irgalmasok kórházában szerezte. Baracskán magán orvos, Vezsenyben megbízott közs. orvos volt, 1923 óta Rákóczifalván közs. orvos. - A világháború alatt albán és orosz fronton szolgált, 1919-ben mint népf. s. orvos szerelt le. A közs. képv. test. tagja, a Stefánia. szöv. orvosa, az OTI helyi kirendeltje. - Felesége: Schultz Angela, fiai: László és György.

Kocsis Jánosné, Dezső Mária postamester * Cegléd. Képesítését 1892-ben Szolnokon szerezte. 1928 óta postamester. Az áll. óvóda felügy. biz tagja. - Férje okl. gazdatiszt, 25 évig dolgozott a Gorove-féle uradalomban. Gyermekei: Lenke és Mária.

Kovács Nándorné, Vener Gizella áll. el. isk. tanító * Szemere. Oklevelét 1916-ban Sopronban szerezte. Csanakon, Péren, Istvánházán szolgált, 1930 óta Rákóczifalván működik. Leányai: Edit és Márta.

Lődy Józsefné, Kiss Katalin kéményseprő m. * Rákóczifalva. Az üzemet első férje halála, 1927 óta vezeti. Körzete: Rákóczifalva, Tiszavárkony és Vezseny. Jelenlegi férje gabonakereskedő. Leánya: Katalin.

Mészáros Lajos gazdálkodó * 1901. Rákóczifalva. 58 holdas birtokán gazdálkodik. Gyermekei: Katalin és Julianna.

Nagy László, babocsai, gyógyszerész * 1908. Cibakháza. Oklevelét 1931-ben a szegedi egyetemen nyerte. Gyakornok volt Szegeden és Rákóczifalván. 1933 óta önálló, személyjogon gyógyszertára van.

Novotny Miklós gyümölcsfaisk. tulajd. * 1866. Semse. Középisk. végzett Kassán. Főkertész volt a gr. Csáky, gr. Semsey és Gorove László uradalomban. Telepét 1900-ban alapította A Tiszántúli mezőgazd. kamara 1927-ben oklevéllel, a várm. mezőgazd. kiállítás oklevéllel s ezüst éremmel tüntette ki. Az Orsz. kertész, Pomologiai egy., az Egyetértés gazda egy. tagja. - Felesége: Blaskó Gizella, fiai: Miklós, Béla és Ottó.

Ondok László ny. postaaltiszt * 1885. Besenyszög. 1910-ben lépett a posta szolgálatába, 1924-ben ment nyugdíjba. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, román, olasz fronton; két II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs k. tulajd.

Páll Dezső ref. lelkész * 1903. Békés. A teológiát 1925-ben Debrecenben végezte. Lelkész volt Makón, Beregböszörményben, Zsákán, 1933 óta Rákóczifalván. Az áll. el. isk. gondnokság, a Szeretet szöv. vezetője. - Felesége: Barcsay Margit (áll. tanító).

Páll Dezsőné Barcsay Margit áll. el. isk. tanító * Zsáka. Oklevelét Debrecenben szerezte, 1926 óta Rákóczifalván áll. el. isk. tanító. A ref. leányok kézimunka tanfolyamát vezeti.

Pantó Batár vegyeskeresk. * 1857. Nagykőrös. A gépészipart Pólában a haditengerészeknél tanulta, 40 éven át főgépész volt br. Harkányi abonyi uradalmában. A közs. képv. test, az Iparos kör tagja. - Felesége: Gonda Mária, fiai: Béla és Gusztáv.

Panthó Gábor vegyeskeresk. * 1892. Tiszaföldvár. 1910-ben szabadult fel. 1913-ban bevonult katonának; a 10. tábori tüz. e. kötelékében harcolt szerb, orosz, román, olasz fronton. Leszerelése után nyitotta üzletét. I. és II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. Az Iparoskör tagja. - Felesége: Szabó Katalin, gyermekei: Katalin és Tihamér.

Pável János pékmester * 1903. Füzesabony. Szarvason szabadult fel, segéd volt Bpesten és Mezőkövesden, 1932 óta önálló. Felesége: Klimaj Judit, fia: János.

Radványi Emil malomvezető * 1883. Szolnok. Közig. tanfolyamot végzett Bpesten. Jegyző volt Tószegen, Abonyban, Tápiógyörgyön, Jászkarajenőn, h. főjegyző Rákóczifalván. 1924-ben végkielégíttette magát, 1933 óta a Gizella Hengermalom (l. o.) vezetője. - Az orosz fronton harcolt, megsebesült s mint tart. fhdgy szerelt le. SL, seb. érem, K. cs. k. tulajd. Felesége: Kovács Mária, gyermekei: Emil és Sári.

Rk. egyház. Plebániáját 1504-ben alapították. Templomát a Boldogságos Szűz Mária nevének tiszteletére szentelték. Hivők száma 4564.

Terézia Hengermalom, Tulajdonos: Török Kálmán. Kizárólag vámőrlő, 5 q-nyi őrlőképességgel. 40 HP szívógázmotorral. Malomvezető: Radványi Emil.

Török Kálmán malomtulajd. * 1887. Törökszentmiklós. A gépészipart tanulta Bpesten, atyja mellett dolgozott; 1916 óta a Terézia Hengermalom (l. o.) tulajdonosa. Közs. képv. test. tag. - Felesége: Elsner Terézia, gyermekei: Terézia, Ernő és Kálmán.

Varga Imréné, Kórodi Jusztina özv. közs. szülésznő * Öcsöd. Oklevelét 1917-ben Bpesten szerezte. 1927-ig magán, 1928 óta közs. szülésznő. Férje 1916-ban hősi halált halt. Leányai: Jusztina és Julia.

Veres Lajos ny. máv altiszt * 1873. Kenderes. 1900-ban lépett a Máv szolgálatába, 1919-ben vonult nyugalomba. Az Iparos- és a Kath. kör tagja. - Felesége: Gödei Mária.

Vermes Jenő ny. máv műszaki s. tiszt * 1857. Székesfehérvár. A fűszerkeresk. szakmát tanulta, végigküzdötte a boszniai okkupációt, 1878-ban lépett a Máv szolgálatába, 1910 óta van nyugalomban. - Fia: Ferenc (máv főtiszt).

Visnyovszky István ny. máv főmozdonyvezető * 1871. Turány. 1895-ben lépett a Máv szolgálatába, szolgált Pozsonyban, Nagyszombaton és Szolnokon. 1920-ban vonult nyugalomba. - Felesége: Balczer Mária.

Ásatás Rákóczifalván

Terézia Hengermalom - 1934.

Dr. Kaszab Zoltán,

(Entomológus, talajbiológus, muzeológus, a biológiai tudományok kandidátusa és doktora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. A 20. századi magyarországi rovartan (entomológia) kiemelkedő jelentőségű alakja volt, a Közép-Ázsia ízeltlábú-faunájával kapcsolatos, valamint a gyászbogarakra és a hólyaghúzóbogarakra vonatkozó rendszertani vizsgálatai világszerte elismert szaktekintéllyé avatták.)

tanulmányai folytatása közben a nyári szünidőt mindig a rákóczifalvai Terézia Hengermalomban töltötte. 1933 nyarán, 18 éves korában a malom udvarán különös régi tárgyakat és ékszereket talált. Török Kálmán a malom tulajdonosa és a községi képviselő-testület tagja, valamint Gaál Sámuel földbirtokos és a községi képviselő-testület tagja felkereste Dr. Balogh Bélát, a megyei múzeumi gyűjtőhely képviselőjét és tájékoztatta a talált leletekről.

A malom, a mai Szent László király út Rákócziújfalu felőli részén helyezkedett el. Elképzelhető, hogy azon a részen még ma is több történelmi értékeket rejt a talaj.

Rákóczifalván 1934. április 23-28. között Dr. Márton Lajos egyetemi tanár a Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója és a Régészeti Osztály igazgatója vezetett régészeti feltárást. A bronzkori temető feltárásában Dr. Balogh Béla is részt vett mint a megyei múzeumi gyűjtőhely képviselője. A feltárások során előkerült egy női sír mellékletekkel, melyet kiemeltek és konzerváltak, majd egy külön e célra készíttetett vitrinben kiállítottak a múzeumban.

Az 1934-es rákóczifalvi ásatás résztvevői. Középen kalapban és esernyővel Dr. Marton Lajos, a Nemzeti Múzeum Régiségtárának főigazgatója, balján térdnadrágban Dr. Balogh Béla, aki a szolnoki Damjanich János Múzeum alapítójának tekinthető. A fotó hátterében jól felismerhető a Terézia Hengermalom kéményének alsó része.

Megjegyzés: a Nemzeti Múzeum Régiségtárába kerültek elhelyezésre a rákóczifalvai Rákóczi-kastély bontásakor talált dísztéglák és -kövek, az utókor számára történő megőrzése céljából.

A kémény közelről Török Kálmánnéval, lánykori neve Theresia von Elsner.

Az udvar, ahol a malacok túrták fel a talajt és így találta meg a régészeti leleteket Kaszab Zoltán.

Az utca felől, festményen megörökítve a létesítmény.

Relikvia 1954. évből.

Relikvia készült 1954-ben az 1944-es rákóczifalvai és szolnoki bombázás 10 éves emlékére

Török Ernő 1954-ben, Rákóczifalva akkori lakatos- és hegesztőműhelyében (Szent László király úti - Rákóczi úti saroképület volt) egy relikviát készített a rákóczifalvai és szolnoki bombázás 10 éves emlékére. Az alkotó azt a pillanatot ábrázolta, amikor egy amerikai Liberator bombázó a levegőben haladva bombáit szórja a településre.

Az alábbi fotókon látható a relikvia egy darabja a B-17 Flying Fortress (magyarul: „repülő erőd”) Liberátor bombázó makettje, mely a rákóczifalvai 1956-os Múzeumban tekinthető meg. Az alkotás többi darabja felújítás és restaurálás alatt áll.

Rákóczifalva határában egy lezuhant bombázó maradványai

Távoli fotó a bombázásról

A bombázásokban B-17-es, B-24-es bombázók és az azokat kísérő Mustang csapatgépek vettek részt. A rákóczifalvai bombázás 1944. augusztus 20-án történt, melynek során a rengeteg sebesült mellett, 54 lakos életét veszítette. Nevük, Rákóczifalván a Szabadság téren felállított kopjafán olvasható.

Török Ernő (a relikvia készítője) a lakatos műhely udvarán

A lakatos műhely épülete

A műhely cégtáblája

A műhely bejárata

Az épület sarkán lévő élelmiszer és vegyes bolt

Török Kálmán a műhely és az épület tulajdonosa, mint első világháborús katona

 .